H.Ó.P.P :: Barangolás a Csöglei Óvodában

Kezdőlap > Óvoda szabályzata > H.Ó.P.P

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

H.Ó.P.P.

CSÖGLEI ÓVODA ÉS CSÖGLEI ÓVODA EGERALJAI TAGINTÉZMÉNYE

2013.

szeptember 1.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

[OM AZONOSÍTÓ: 201942]

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 2

BEVEZETŐ

A Helyi Óvodai Pedagógiai Programunk jogszabályi háttere:

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 5. §-ának (2), illetve 26. §-ának (1) – (4) bekezdése rendelkezik a nevelési intézmények pedagógiai programjáról.

Ennek értelmében az óvodáknak az „Óvodai nevelés országos alapprogramja” szellemével megegyező helyi pedagógiai programot kell készíteni.

363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet rendelkezik az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról.

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet.

2013. január 1.-én, az óvoda szervezetileg átalakult, (KÁOKSZ-ból való kiválás, Külsővati Óvoda már nem tagintézmény) ami névváltozással is járt. A Helyi Óvodai Pedagógiai Program elfogadásának joga a nevelőtestületé. A képviselőtestület helyett az intézményvezető hagyja jóvá. A fenntartó csak a többletköltségeket eredményező rendelkezéseknél kap egyetértési jogot.

Az intézmény neve 2013. január 1.-től: Csöglei Óvoda

Csögle Széchenyi tér 47.

Tagintézménye: Csöglei Óvoda Egeraljai tagintézménye

Egeralja Fő utca 10.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 3

1. GYERMEKKÉPÜNK

" Minden gyermek egyedi,

és,mint ilyen joga van elvárni

személyisége tiszteletben tartását.

Szüksége van arra, hogy a saját

ritmusának megfelelően éljen és pihenjen.

Joga, hogy ne legyen tiszta és tökéletes,

Joga van hibázni.

Szüksége van esztétikai érzelmekre,

Joga van bármiféle tudás megszerzésére

/Celestin Freinet/

Az óvodai nevelés országos alapprogramja az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum, és szociális lény. A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A személyiség kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. A gyermeket, mint fejlődő személyiséget-szeretetteljes gondoskodás és védelem illeti meg. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 4

GYERMEKKÉP

A gyermek személyisége egyedi, mással nem helyettesíthető, individuum és szociális lény egyszerre. A gyermek, fejlődő személyiség, sajátos életkoronként (életszakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatása a célunk, az alábbiak szerint:

Váljon a gyermek: egészséges és egészséges mentálhigiénés állapotúvá,

kreatívvá, nyitottá, gondolkodóvá,

érdeklődővé és találékonnyá, értelmileg fejletté,

szocializálttá, nyelvileg is szocializálttá,

kapcsolatteremtésre és kommunikációra képessé,

környezettudatossá.

A szeretetteljes légkörben nevelkedő gyermek bizalommal fordul óvónőjéhez, hiszen az egyéni törődés alkalmával élvezi kitüntető figyelmünket. Az óvodai nevelés akkor hatékony, ha a gyermekek az óvodában gyermekek lehetnek. Ha mi óvodapedagógusok figyelembe vesszük egyéni fejlettségüket, együtt érzünk velük örömükben, bánatukban,

ha kudarc éri őket, akkor támaszt nyújtunk nekik. Ha biztosítjuk, hogy sokat játszhassanak, érdekes eszközökkel tartalmasan tevékenykedhessenek. Ha a játék, a mozgás, a mese világa betöltheti egész napjukat. Mindezek hatására egyenletesen fejlődik magatartásuk, értelmi képességük, egész személyiségük.

- Tudjon a gyermek önállóan, aktívan tájékozódni környezetében.

- Tanuljon meg küzdeni a jóért, szépért.

- Tapasztalja az alapvető emberi értékeket, mint a szeretet, jóság, szépség, igazság.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 5

- Legyen őszinte, igazmondó, igazságos.

- Alakuljon ki benne a jó és a rossz felismerése.

- Védje meg a gyengébbet és segítse.

- Alakuljon ki benne az egymásra figyelés, egymáshoz alkalmazkodás képessége.

- Tudatosuljon benne, és örömmel töltse el a magyar nemzethez tartozás élménye.

A felnőtt és gyermek egymásért vannak az óvodában. A kölcsönös egymásiránti szeretet, tisztelet, megbecsülés alapvető cél legyen. Csak az a gyermek szereti, tiszteli óvónőjét, aki maga is szeretetet, tiszteletet kap.

A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak.

Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. Oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását.

Óvodaképünk

Óvodáink és óvodapedagógusainak hitvallása:

- a gyermeki személyiség elfogadása, tisztelete, szeretete, megbecsülése és bizalom iránta,

- segítjük a gyermeki személyiség fejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és

képességeinek kibontakoztatását,

- pedagógiai intézkedéseinkkel a gyermek személyiségéhez igazodunk,

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 6

- a gyermekek fejlesztését, a differenciált fejlődés elősegítését, a tehetség

fejlesztését valósítjuk meg, - a hátrányok csökkentése, - emberi értékek közvetítése, - a gyermek elsődleges nevelésének színtere a család,

- gyermekközpontú, befogadó hozzáállással biztosítjuk minden óvodás gyermek számára.

Biztosítja az óvodáskorú gyermek, fejlődésének és nevelésének az optimális feltételeit. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlesztését.

Az óvoda tárgyi környezete és pedagógiai tevékenységrendszere a környezettudatos magatartás mintája.

Biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősíteni átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.

Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője.

Az óvoda funkciói: óvó- védő

szociális- nevelő

személyiség fejlesztő

" Ha a gyermekek elfogadva és barátságban élnek,

Megtanulják megtalálni a szeretetet a világban. "

/Dorothy Law Holte/

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 7

Óvodáink sajátos arculata

Csögle és Egeralja is kisközség, Veszprém és Vas megye határán fekszik. A két falu másfél kilométer távolságra van egymástól.

Az óvoda fenntartója: Csöglei Intézményirányító Társulás, amelynek tagjai: Csögle, Kiscsősz, Kispirit, Iszkáz, Egeralja, Adorjánháza Önkormányzata. Az évek során a gyermekek létszáma évről évre változott. A szülők nagyon kis százaléka dolgozik munkahelyen, többen GYES-en, és egyre többen munkanélküliként élnek, vagy a harmadik gyermek után anyasági ellátásban maradnak otthon. A családok anyagi helyzete, érzelmi biztonságot adó légköre sokat változott: romlott. Falvaink társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetűek. A társadalmi élet változásainak következtében egyre több a részképesség-lemaradással érkező, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő, egészségügyi szokások hiányával érkező gyermek. Arra törekszünk, hogy minden területen pozitív mintát adjunk a szülőknek.

A falvak idősebb lakói mezőgazdasági tevékenységekkel foglalkoznak. Séták alkalmával szemet gyönyörködtető, szépen művelt virágos és veteményes kerteket láthatunk. A falvak határát parcellákra szabott gabona, napraforgó és kukoricaföldek tarkítják.

Mindez élet közelbe hozza számunkra a falusi élet szépségét, a paraszti munka eredményét (friss zöldség, gyümölcs, tojás, tej, stb.). Természetes környezetben figyelemmel kísérhetjük az állatok fejlődését, táplálkozását, hasznát. A falusi élet élményekben gazdag a gyermekeink számára. Egeralján a Helytörténeti Gyűjteményben a múltat idéző tárgyak, eszközök megismerése az idős emberek iránt ébresztett tiszteleten túl, segít a szülőföld, a hazaszeretet érzésének felkeltésében.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 8

2. AZ ÓVODAI NEVELÉS ALAPELVEI

1. A gyermeki jogok és érdekek mindenekfelett állnak.

2. A gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, a hátrányos megkülönböztetés kizárásával.

3. A gyermek elsődleges tevékenysége, legelemibb pszichikus szükséglete: a JÁTÉK.

4. Nevelőmunkánk az egészséges életmód biztosításával, az érzelmi nevelés, a szocializáció és az értelmi fejlesztés harmóniáját alapozza meg.

ÓVODÁNKBAN:

 Minden és mindig a gyermek érdekében történjen.

 A nevelőmunkában a tervszerűség, a rendszeresség, a következetesség és a folyamatosság érvényesüljön.

 A nevelés az egyéni sajátosságok figyelembevételével valósuljon meg.

 A követelés és tisztelet egységének szem előtt tartása mellett a pozitívumokra támaszkodás érvényesüljön.

 A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze.

 A másság elfogadásának és elfogadtatásának elve érvényesüljön.

 Az új dolgok iránti fogékonyság, nyitottság érvényesüljön.

 A gyermeki jogok érvényesülésének biztosítása.

 A törvényben megfogalmazott titoktartás előtérbe helyezése, annak mindenkori betartása a gyermek és szülő érdekében.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 9

 A gyermek kizárásának megszüntetése.

 Zaklatás minden formájának kizárása.

 A törvényben meghatározottak szerint járunk el, az adatkezelési nyilvántartásra vonatkozóan.

 A hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira épüljön.

 A pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára támaszkodjon.

 Az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, valamint a gyermeket megillető jogok érvényesülésének a biztosítása.

 Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásával, az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia, az egyenlő hozzáférés biztosításával.

 A gyermeket - mint fejlődő személyiséget - gondoskodás és különleges védelem illeti meg.

 Az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széles körű módszertani szabadságának, innovatív törekvéseinek érvényesülése.

 A migráns gyermekeknek biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését az integráció lehetőségével.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 10

HELYI ADOTTSÁGOKBÓL ÉS IGÉNYEKBŐL ADÓDÓ NEVELÉSI ELVEK

 A gyermek természetes falusi környezetéből szerzett cselekvő tapasztalatai és ismeretei céljából minden adódó lehetőség kihasználása.

 A hagyományok ápolása.

 A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű, érzelmileg sérült gyermekek fejlődésének fokozott figyelemmel kísérése, felzárkóztatása.

3. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA

Célunk:

 A család, mint elsődleges nevelő közösség erősítése. A családdal együttműködve az elemi szokások és a szocializáció megalapozása, a gyermekek civilizálása, kulturális nevelése.

 A játék, a mese és a szabad mozgás középpontba állításával oldódjanak szorongásaik, aktívan cselekedve erősödjék én-tudatuk, jussanak az önállóság és egyéni képességeik minél magasabb szintjére, sajátítsák el és szeressék meg anyanyelvüket.

Az egészségesen fejlődő gyermek belső érése, a családi és az óvodai nevelés eredményeként egyéni adottságaitól függően 6 – 7 éves korára eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget; megérik az iskolai rendre, feladatokra.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 11

 A két és féléves kortól a gyermek személyiségének a kibontakoztatása, lehetőségeinkhez és tudásunkhoz mérten.

 A gyermek és a szülők szemlélet módjának pozitív irányba terelgetése, a másság tolerálása, az egyéni szabadság és tevékeny fejlesztő légkör megteremtésével.

 Szeretetteljes, a gyermekek érdekeit, egyéni igényeit szem előtt tartó óvodai nevelés.

 Környezetben jól eligazodó, problémájukra saját megoldást találó, jó kapcsolatteremtő gyermekek nevelése.

 Természet szépségeire fogékony, önmagukra és környezetükre igényes gyermekek nevelése.

 Az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével az óvodás gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének és a gyermeki személyiség kibontakoztatásának az elősegítése a szabad játékon keresztül.

 Az óvodáskorú gyermek nyugodt, élményben gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése.

 Közvetlen környezetének cselekvő megismertetése, szépségeinek felfedeztetése, óvása, gondozása.

 SZÍVESEN ÖRÖMMEL JÁRJANAK AZ ÓVODÁNKBA GYERMEKEINK.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 12

4. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI

4. 1. Az egészséges életmódra nevelés, egészségvédelem

Az egészségnevelés az óvoda megalapozó jellegű, immanens, minden nevelési mozzanatban jelenlevő feladata. Az egészség a testi, fizikai, a szellemi, pszichikus, és a társas-társadalmi, szociális jólét állapota.

Az óvodai nevelési program általános nevelési feltételei közé az alábbi egészségfejlesztő tevékenységek sorolandók:

 A lelki egészség: érzelmi biztonság nyújtása, értelmi fejlesztés. Optimális környezet biztosítása.

 A testi egészség: edzés és mozgás-fejlesztés, egészséges táplálkozás, gondozás, ápolás.

 A szociális kapcsolatok harmóniája.

 Egészségvédő szokások kialakítása.

 A gyermek természetes mozgáskedvének fenntartása, a mozgás megszerettetése. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.

 A napi életritmus kialakítása.

A gyermekek figyelmét felhívjuk biztonságuk, testi épségük megőrzése érdekében a balesetvédelem szempontjából fontos szabályokra, melyeket az óvodai csoportnaplóban rögzítünk.

Egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztési program

Egészségnevelési elveink:

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 13

Gyermekeink testi és lelki fejlődését már az óvodába lépés előtt alapvetően meghatározzák a család szociális, kulturális és anyagi körülményei, melyek egyénenként különbözőek. Az elsődleges szocializáció során a családi nevelésnek, az óvodai mentálhigiénének igen nagy szerepe van.

E tevékenység célja: A helyes életritmus megszervezése, az ehhez kapcsolódó gyermeki tevékenységek és az ezen alapuló egészséges életvitel igényének kialakítása.

FELADATAINK:

 A gyermekek egészséges óvodai környezetének megteremtése.

 Óvodánk valamennyi helyiségét, udvarát, tárgyi eszközeit úgy alakítjuk, hogy feleljen meg óvodás gyermekeink igényeinek, méretének, mozgásszükségletének, biztonságának.

 Biztosítjuk a gyermekeink megfelelő gondozottságát, alapvető fizikai szükségleteinek

kielégítését. A testápolás, öltözködés, táplálkozás minőségi volta biztosíték a testi és lelki fejlődéséhez.

 A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése is fontos feladatunk, amely kialakítása nem csak fizikai, de esztétikai élmény is gyermekeink számára.

 Gyermekeink testi képességeinek fejlesztése spontán és irányított formában zajló folyamat.  Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés, és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása.

 Gyermekeink edzése, egészségének védelme, óvása, megőrzése, melyet folyamatos, fokozatos kondicionálással érünk el, figyelve a balesetek megelőzésére.

 Gyermekeink testi szükségleteinek kielégítése meghatározza szellemi terhelhetőségük lehetőségeit. A mozgás szeretete, a szükségletek kielégítése gyermekeinkben egészséges, mentálhigiénés állapotot, pszichikai harmóniát hoz létre.

 A hátrányos, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése, fejlődésének elősegítése érdekében prevenciós és korrekciós feladatokat látunk el, ha kell, szakemberek bevonásával segítünk a gyermekeknek. A tapintatos, elfogadó magatartás a szülőkkel való partneri együttműködés és a szakember bevonása segíthet az okok, s így a tünetek oldásában, megszüntetésében.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 14

Környezettudatos magatartásra nevelés

Környezettudatos elveink:

Intézményünk elkötelezett a fenntarthatóság biztosítása mellett. Valljuk, hogy a természetes és épített környezet minőségét, értékeit meg kell őriznünk, s ezt a szemléletet tovább kell adnunk a ránk bízott gyermekek számára. A környezet jó minőségét a fejlesztések közben kell garantálni, s arról nem utólag gondoskodni, amikor a károsodást már létrehoztuk. Önkéntes, gondos és megelőző magatartással reménykedhetünk, hogy hozzájárulunk a környezet, társadalom és gazdaság egyensúlyának megőrzéséhez. Célunk nemcsak az óvodások, de szüleik illetve közvetlen környezetünk szemléletváltása is. A gyermekeket saját nyelvükön, játékos formában, a mese, báb, játék, kézművesség eszközeivel szólítjuk meg. Törekszünk arra, hogy a környezetünk mivel optimálisabb alapot biztosítson céljaink eléréséhez. - Az óvoda udvara mentes minden allergiát, mérgezést, sérülést okozó növénytől. Sík és dombos területek, füves, homokos, járólapos, egyaránt megtalálható. A fák, bokrok, virágok, az élősarok, nem csak árnyékot, esztétikai élményt is nyújt. Az udvari játékok folyamatos cseréjével igyekszünk az UNIO-s szabványoknak is megfelelni. - Folyamatosan telepítjük és a gyermekekkel együtt gondozzuk az udvar növényvilágát, így kellően biztosítjuk az árnyékos területeket.

- A belső terek esetében figyelünk a természetes anyagok, fa bútorok használatára. Egyszerű, praktikus, takarékos megoldásokra törekszünk. - A takarékosság sarkalatos pontunk. A nyílászárók cseréjével, az energiatakarékos fénycsövek használatával, a pazarlás kiküszöbölésével sokat teszünk e területen.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 15

- Egész év folyamán szelektíven gyűjtjük a papírt, illetve akciókat szervezünk a közeli szelektív hulladékgyűjtő szigethez: kitaposott műanyag flakonokat helyezünk el a gyerekekkel. Az óvoda működése során felhasznált papírt is gyűjtjük. - A nevelőmunka tervezésében megtalálhatók a környezeti nevelés elvei, tartalmi jellemzői. - A nevelőmunka hatékonyságát segíti, hogy az ismeretszerzés tevékenységek során valósul meg. - A fejlesztés differenciált módon, a gyermekek egyéni fejlettségéhez mérten valósul meg. - A hagyományápolás, gazdagítás a szülők bevonásával, közös programokon is zajlik.(Gyümölcs, zöldség- napok, ünnepkörök, közös családi rendezvények). - A dolgozók életmódjukkal, munkájukkal pozitív mintát nyújtanak a környezettudatos magatartásra, az ökológiai szemléletformálásra, az egészséges életmód szokásainak megalapozása, a közösségi egészséges életvitelre. - Kérdőívekkel, szórólapokkal, ismertetőkkel mérjük fel, illetve tájékoztatjuk a szülőket, dolgozókat a Gondolkodj egészségesen programról. A folyamatos, aktuális környezeti neveléshez kapcsolódó szakirodalom beszerzésére gondot fordítunk.

Az egészséges életmód kialakítását szolgáló tevékenységeink:

 Kirándulások

 Gyümölcs-, és Zöldségnapok

 Mindennapos testnevelés

 Mozgásfejlesztő eszközök egész napos spontán használata

 Séták

 Vízzel ismerkedés

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 16

CÉL:

 Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a

betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása.

 A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése.

 A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.

 A testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása.

 A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése.

 A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása.

 A gyermek testi képességei fejlődésének elősegítése.

 A gyermek életrendjéhez igazodó rugalmas napirend kialakítása.

 Élvezzék az óvoda nyújtotta kulturált étkezés örömeit.

 A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása.

 Külső szakemberrel /logopédus/ a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve valósítjuk meg a nevelési feladatainkat.

FELADATOK:

- Tárgyi feltételek biztosítása.

- Kulturált étkezés feltételeinek megteremtése.

- Megfelelő mennyiségű étel és folyadék biztosítása.

- Testápolási tevékenységek elvégzéséhez szükség szerinti segítségnyújtás.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 17

- Szükségleteik, kívánságaik jelzésére, szóbeli kifejezésére bíztatás.

- Vegye figyelembe a gyerekek alvási szokásait.

- Séták, kirándulások körültekintő szervezése. A megtett út hossza, a séta, a kirándulás időtartama a gyermekek életkorához igazodjon.

- A nyugodt pihenés, alvás körülményeinek biztosítása.

- Önállóság feltételeinek biztosítása.

- Tájékoztatjuk a szülőket az óvodai étrendről, tegyünk javaslatot a korszerű táplálkozási szokásokra: több gyümölcs, zöldség, kevesebb édesség.

- A környezet tisztaságának a megőrzésére nevelés.

- Minden nap biztosítunk szabad mozgási lehetőséget az udvaron és a csoportszobában.

SIKERKRITÉRIUM:

- Önállóan mosakodnak, törölköznek, szükség szerint kezet mosnak. Önállóan használják a WC-t, vigyáznak a WC, mosdó rendjére, tisztálkodási eszközöket helyére teszik.

- Fogat mosnak, fogápoló szereket tisztán, rendben tartják. Zsebkendőjüket használják, helyesen fújják az orrukat. Önkiszolgálást természetesen és önállóan végzik. Épületbe belépve cipőt cserélnek, felső ruhájukat önállóan vetik le és fel, jelükkel ellátott fogasra teszik.

- Szívesen segítenek társaiknak, felnőtteknek az ágyak berakásában, a foglalkoztató átrendezésében.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 18

- Étkezésnél igénylik az asztal esztétikus rendjét, helyesen használják az evőeszközöket. Önállóan öltözködnek, cipőt kötnek. A mindennapi szükségleteiket életkoruknak megfelelően, önállóan kielégítik.

- Egész nap nyugodt, biztonságos környezetben érzik magukat.

- Igényükké váljon a mindennapos mozgás.

„Ép testben ép lélek” elve alapján fontosnak tartjuk a mentális egészségvédelmét.

4.3. Az érzelmi, erkölcsi nevelés és szocializáció

Az óvodáskorú gyermek, jellemző sajátossága magatartásának érzelmi vezéreltsége. Személyiségén belül az érzelmek dominálnak. A gyermekeknek azonban sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. Ezen szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában meghatározó szerepe van a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek. Így a gyermek számára az első, meghatározó szocializációs színtér a család.

CÉL:

-A gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit.

-Kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül az óvodában.

-Szokás- és normarendszer megalapozása.

-Alakuljon én-tudata, fejlődjön szociális érzékenysége.

-Kapcsolataira pozitív érzelmi töltés legyen jellemző.

-Fejlődjön közös élményekre épülő tevékenysége.

-Erősödjön erkölcsi tulajdonsága, akarata.

-Fejlődjön egymáshoz való alkalmazkodásuk, közösségi magatartásuk.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 19

-Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja.

FELADATOK:

-Közös élményekre épülő tevékenységek biztosítása.

-Már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermekeket.

-Az óvoda segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én-tudatának alakulását, engedjen teret önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek.

-Teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit.

-Nevelje a gyermeket a másság elfogadására, tiszteletére.

-Tegye otthonossá a közösségi élet színtereit, vegye figyelembe a gyermekek ötleteit, elképzeléseit. Környezetszépítő tevékenységekbe vonja be a gyermekeket.

-Tartsa számon (gyermekekkel együtt) csoportban az egyént, ki és miért hiányzik.

-Ébresztgesse és fejlessze a gyermekek egymás iránti érdeklődését, segítse az egymáshoz közeledő gyermekek tevékenységét, mindenekelőtt játékát.

-Tegye lehetővé, hogy a barátok együtt játszhassanak, együtt ülhessenek az asztalnál, egymás mellett alhassanak.

 Igyekezzen érdeklődést mutatni és kiváltani a gyermekekben társaik mondanivalója iránt.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 20

 A nehezen szocializálódó, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű illetve kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket alkalmazva, szükség esetén megfelelő szakemberek bevonásával (logopédus, pszichológus).

 A falusi élet megszerettetése, a paraszti munka bemutatása, megfigyeltetése.

 Környezetvédelmi, viselkedési és magatartásformák alakítása.

 Az idősebb emberek iránti tisztelet kialakítása és munkájuk megbecsülése.

 Az óvoda dolgozói mutassanak példát a gyermekeknek kommunikációjukkal, viselkedésükkel, magatartásukkal.

 A tehetséges gyermekek kibontakoztatásának támogatása.

SIKERKRITÉRIUM:

- A már kialakult szokásokat önállóan alkalmazzák.

- Figyelmesen hallgatják a felnőttek és társaik beszédét.

- Közös tevékenységekben aktívan vesznek részt.

- Észreveszik, ha valaki hiányzik a csoportból, érdeklődnek társaik iránt.

- Segítséggel fordulnak egymás iránt, figyelnek egymás munkájára

- Tisztelettel viselkednek a felnőttekkel, kérdésekre érthetően válaszolnak.

- Közösen elért sikereknek örülnek, munkájuk eredményére vigyáznak.

- Rokonszenvet, barátságot mutatnak egy-egy társuk iránt.

- Elfogadják és követik a felnőtt kérését.

- Képesek a közösség számára hasznos tevékenység elvégzésére.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 21

- Ragaszkodjanak a falujukhoz, vegyenek részt a falu rendezvényein.

- Vigasztalják szomorú társukat, örömmel készítenek egymásnak ajándékokat.

- Ismerik szűkebb- tágabb környezetüket.

A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő, közös tevékenységek gyakorlása, a szokás és normarendszerének megalapozása. A gyermeki magatartás és erkölcsi tulajdonságainak alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógusaink és a pedagógiai munkát segítő felnőttek személyisége, kommunikációja, bánásmódja, viselkedése.

Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek:

Szociális hátrányú gyermek:

 Halmozottan hátrányos helyzetű.

 Egyedülálló szülő által nevelt.

 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult.

Feladataink:

 Megállapítani, hogy képességei kibontakozásában elsősorban mi akadályozza.

 Meghatározni a lemaradás mértékét, minőségét, majd megkezdeni a felzárkóztatást.

A szociális hátrányok enyhítését óvodánkban az alábbi tevékenységek szolgálják:

 Egészségnevelési, gondozási tevékenységek.

 A szülői közösség és a nevelőtestület segítségnyújtása a rászorulóknak, amely lehet tárgyi, szociális, felvilágosító vagy anyagi jellegű.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 22

4.4. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés

Óvodánkba eltérő beszédkészséggel és szókinccsel érkeznek gyermekeink. Ahhoz, hogy alapvető szükségleteiket ki tudjuk elégíteni, már a két és fél éves gyermeknek is lételeme a kommunikáció. Ezt az alapszintet fejlesztjük tovább az óvodáskor ideje alatt. Van, amire ráépítünk, de van, amit le kell építenünk. A hozott előnyt meg kell erősítenünk, a hátrányt pedig kompenzálnunk kell – mely erősítés és kompenzáció a folyamat egészét jellemzi.

Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvoda mindennapi életét, tartalma a pedagógia eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek, ezért kiemelt jelentőséggel bír.

Az óvodánkban folyó anyanyelvi nevelés alapozza meg a társadalmi érintkezést. A gyermekek szókincsét nagyban befolyásolja a szociális háttér, a szülők példaadása, óvodánkban pedig a felnőttek és gyermektársak beszédstílusa, szövegalkotása, hanglejtése, dinamikája, hangsúlyozása, beszédszínvonala, igényessége. Óvodapedagógusaink és a pedagógiai munkát segítők felkészültsége, szókincse, anyanyelvi fejlettsége minta gyermekeink számára.

A kapcsolatok / gyermek - gyermek, gyermek - felnőtt között / kialakításának és formálásának legfontosabb eszköze az anyanyelv. A beszéd a kommunikáció egyik eszköze. Ez azt jelenti, hogy az alapkészségek fejlesztésének lehetőségei jórészt az óvoda kezében vannak. Fejlesztjük a szókincset sokoldalú, változatos módszerekkel. Erre építjük a mondatalkotás, mondatfűzés jártasságát, beépítve a reláció-szókincset, a kötő- és utalószavakat. Gyakoroltatjuk az elvont fogalmak használatát, az elemi absztrahálás szintjét, mert e nélkül a pontos értelmezés nem lehetséges. A beszédfejlesztéssel párhuzamosan fejlesztjük gyermekeink gondolkodását és a metakommunikációs eszközök használatának képességét. A komplex folyamatban az egészséges önbizalom kifejlesztése egyik legfontosabb feladatunk. Az értelmi képesség főként a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezete biztosítása szintén kiemelt feladatunk.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 23

CÉL:

Az anyanyelvi nevelés és értelmi fejlesztés célja:

 Az életkornak megfelelő szintű beszédészlelés és beszédértés fejlesztése.

 Mondják el élményeiket, véleményeiket.

 A beszéd, a nyelvi kifejezőkészség fejlesztése.

 Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés.

 Legyen olyan fejlett beszédkészségük, amely által erősödik biztonságérzetük.

 A beszéd által növekedjen tájékozottságuk, gazdagodjanak ismereteik, fejlődjenek kapcsolataik.

 A beszédöröm biztosítása, a beszédkedv felébresztése.

 Spontán szerzett tapasztalatokkal, ismeretekkel a gyermekek értelmi képességeinek fejlesztése.

 Társadalmi és természeti környezetükről, változatos tevékenységek során szerezzenek ismereteket.

 Olyan képességek kialakítása, amelyek alkalmassá teszik az önálló ismeretek megszerzésére.

FELADAT:

 Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenyégi forma keretében megvalósítandó feladat.

 Az anyanyelvi fejlesztés beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel a

nevelő tevékenység egészében jelen van.

 Közléseink, kéréseink egyszerűek, érthetőek, lényegre törőek legyenek a gyermekek számára.

 Beszélgetésre, bátor kérdésfeltevésre motiváljuk őket, biztosítsuk a beszédörömöt, tartsuk fenn a kommunikációs kedvet.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 24

 A beszédtechnika, a beszédfejlesztés és a beszédmegértés fejlesztése nyelvi játékok közben.

 Alkalmat teremtünk az egyéni, verbális kommunikációra.

 Felmérjük gyermekeink anyanyelvi szintjét / beszédhiba, gátlásosság, megkésett beszédfejlődés/.

 A gyermekek szókincsének folyamatos bővítése.

 Szükség esetén szakemberhez, logopédushoz irányítjuk gyermekeinket és együttműködünk a logopédussal.

 Egyéni fejlesztési tervek készítése.

 Változatos tevékenység biztosítása meglévő tapasztalataikra, élményeikre és ismereteikre építve.

 További élmények biztosítása ahol tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő társadalmi és természeti környezetről.

 A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendezése, bővítése

 Különböző tevékenységben és élethelyzetekben való gyakorlás  Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség, kreativitás) fejlesztése.

 A beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkör biztosítása.

 Segítse tapintatosan a beszédhibás gyerekek fejlődését a logopédus útmutatása alapján.

 A gyermekek szókincsét folyamatosan bővítse.

 Nevelje a gyermekeket a bátor megnyilatkozásra, élményeik elmondására.

 Fejlessze ki a gyermekekben a beszédfegyelmet.

 Teremtsen lehetőséget minden gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlására.

 Törekedjen arra, hogy a gyermekekben kialakuljon az igény és a képesség a beszédkapcsolatokon alapuló együttműködésre.

 Minden esetben válaszoljon a gyerekek kérdéseire.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 25

 A felnőttek beszéde példamutató legyen.

 A család beszédkultúrájának megismerése. /családlátogatás, fogadó óra/

 Figyeljen fokozottan azokra a gyermekre, akik beszédhibásak, kérje szakember segítségét. /logopédus/

 A gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése.

 Az óvodás gyermek érdeklődésére, meglévő tapasztalataira, ismereteire, kíváncsiságára építve biztosítsa a változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet természeti és társadalmi környezetéről.

 Az óvodában az anyanyelvi nevelés az óvodai nevelőmunka egészében legyen jelen.

 Fejlessze az értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitást.

 Az óvónő használja ki a játékban rejlő képességeket.

SIKERKRITÉRIUM:

 A gyermekek rendelkeznek olyan fejlett képességekkel, készségekkel és ismeretekkel, amelyek segítségével biztonságosan eligazodnak környezetükben, és alkalmassá válnak önálló ismeretek szerzésére.

 A gyermekek bátran önállóan sokat beszélnek, gondolataikat összefüggően fejezik ki, használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket.

 Szívesen hallgatnak mesét, az óvó nénit, és beszélgetnek egymással.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 26

 Beszédüket a ˝miért˝ kérdések sora jellemzi.

 Beszédükben párbeszédet használnak.

 Magatartási, viselkedési szokások kialakulása és gyakorlása.

 Kommunikációs, metakommunikációs lehetőségekkel élés gyakorlata.

 Együttműködési lehetőségek kiaknázása.

 Felelősségérzet kialakulása.

 Szabályok betartása.

 Tolerancia, kudarctűrés.

 Konfliktusmegoldó készség alakulása.

 Egymás és felnőttek iránti tisztelet, szeretet és megbecsülés.

 Képesek: - a beszéd megértésére

 a beszélgetésre

 mások türelmes meghallgatására

 Élményeikről örömmel, folyamatosan beszélnek.

 Érdeklődéssel kérdeznek, választ várnak kérdéseikre.

 Képesek beszédhibáik, hangképzésük javító gyakorlására.

 Gondolataikat, érzelmeiket választékosan, az anyanyelv szabályainak megfelelően fejezik ki.

5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI

5. 1. Játék

A játék a kisgyermekkor legfontosabb, mással nem helyettesíthető tevékenysége. Az óvodás elemi pszichikus szükséglete, elsődleges életkategóriája, az egészséges személyiségfejlődés feltétele.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 27

A játék örömforrás, mert

 önkéntes és szabad

 önmagáért való (a vele járó élményekért, érzésekért)

 valóságszerű, de nem valóságos („mondjuk azt; tegyük úgy”)

 a valóság tér- és időbeli korlátai nem érvényesek

 megfelel az életkori sajátosságoknak, a gyermek komplex látásmódjának (minden mindennel összefügghet, mindenből minden lehet)

 a valóság és a fantázia közötti szabad próbálkozások és asszociációk színtere

 sajátos gyermeki rendje van (a berendezés, az eszközök alakíthatóak; nem gátolják merev szabályok)

A gyermek a játékban tanulja az őt körülvevő világot és benne saját magát, élményei belső tudássá válnak, kompetenciára (önmagával és a környezetével való célszerű bánásmód képességére) tesz szert. Tapasztalatokat szerez, ügyesedik, fejlődik önállósága, kezdeményezőkészsége, aktivitása. Intimitást, közeledést - távolodást, feszültségtűrést gyakorol és tanul. A játékban való tanulás természetes hozama viselkedésének, társas kapcsolatainak, képzeletének, érzelmeinek, helyzethez illő beszédmódjának fejlődése.

Feltétele a gyermekkel együtt élő, megengedő, támogató, lehetőségeket és korlátokat egyaránt kínáló felnőtt tudatos jelenléte, odafigyelése.

A közös játék élménytöbbletet, kölcsönös utánzást, modellkövetést jelent, ugyanakkor egyenlő a közös fantáziálással is. A gyermek számára a társakkal folytatott közös játék szükséglet és lehetőség is egyben. Pedagógiailag egyaránt értékesnek tartjuk a magányos, páros, kisebb vagy nagyobb csoportokban zajló játékot.

A játék valamennyi tevékenységformát magába foglalhatja, ami ebben az életkorban érdekes lehet. A dalok, versek, mondókák, rajzok, kézimunkák segíthetik a játék érzelmi, képzeleti átélését. Általuk a felnőtt saját „tudásanyagával” gazdagíthatja a játékot, építheti a gyermeki műveltséget is – a szabad játék elsődlegességének tiszteletben tartásával.

Az óvodáskor igazi játéka a szimbolikus játék, amely a rajzzal és a spontán mozgással együtt az óvodás gyermek legfőbb önkifejezési módja. Megértéséhez

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 28

elengedhetetlen az óvónő szimbólumértő képessége. A mozgásos-, énekes-, építő-, konstruáló-, dráma- és szabályjátékok, a dramatizálás és a bábozás ezeket kiegészítve, színesítve alkotják a játék egészét.

Fontos, hogy a gyermeknek hosszú, egybefüggő ideje legyen a játékra, hogy a játékfolyamat kibontakozhasson.

Helye az egész csoportszoba, amely átrendezhető a játék céljainak megfelelően. Lehetőséget nyújt „elbújásra” és nagyobb teret igénylő játékokra egyaránt.

Óvodánkban az udvar is a játék fontos színtere. A tudatosan kialakított, spontán kezdeményezésre ösztönző feltételrendszer mellett az óvónők eltervezett rend szerint „kínálnak” énekes és mozgásos játéklehetőségeket.

Az óvónő követve vezető magatartása a játékban is meghatározó szemléletmód. Elsődleges feladata a feltételek, lehetőségek megteremtése. Hagyja, hogy a kisgyermek eredetisége szabadon fejlődjék; ugyanakkor, ha szükséges segítő, játszótárs vagy utánozható minta.

Alkalmanként az óvónő is kezdeményez szimbolikus játékot, a gyermekeknek felnőtt iránti természetes érdeklődésére építve, a játéktémák szélesítése, gazdagítása céljából.

A munka jellegű tevékenységeket a játék, a mindennapok természetes részének, önkéntes, örömteli tevékenységeknek tekintjük. Ebben az életkorban a munka a gyermek számára csak akkor magától értetődő, ha játékba ágyazott.

CÉL:

 A játék váljon kiemelt jelentőségűvé, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé.

 Az óvodai nevelés során a gyermek napjainak nagy részét a spontán, önállóan kezdeményezett, szabad játék töltse ki.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 29

FELADAT:

 Az óvónő a tudatos jelenlétével biztosítja a játék indirekt irányítását.

 A játékhoz szükséges feltétel biztosítása. (hely- idő- eszköz- élményszerzési lehetőség)

 A gyermek maga döntse el, hogy mit és hol kíván játszani.

 A gyermek szabadon válasszon társakat a játszáshoz. Ha kedve van egyedül lenni, biztosítsuk számára.

 Engedjük meg, hogy a csoportszobát átrendezhessék játék céljára, de egymás játékát ne zavarják.

 A segítés módja és mértéke mindig a konkrét helyzethez, a gyermekek fejlettségéhez igazodjon.

 A játék önkéntességét és önállóságát tartsa tiszteletben

 Segítse a bátortalan gyermekek bekapcsolódását a játékba.

 Ötleteket, helyzeteket, lehetőségeket teremtsen indirekt irányítással.

 Játék közben fejlesztjük a gyermekek beszédkészségét, ösztönözzük őket dramatizálásra, bábozásra.

 Játékformák: gyakorló- szimbolikus- szerep-konstruáló- és szabályjátékok.

SIKERKRITÉRIUM:

 Megértik és elfogadják játszótársaik elgondolásait.

 Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz.

 Tudnak irányítani, a játszótársakhoz alkalmazkodni.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 30

 A játszócsoportok között tartós és szoros kapcsolat alakul ki.

 Szeretnek építeni, legózni, barkácsolni különböző anyagokból.

 Önállóan játszanak bonyolultabb szabályjátékokat.

 Figyelmeztetik egymást a szabályok betartására.

 Egészséges versengés alakul ki a gyermekek között.

 Szívesen azonosulnak kedvenc mesealakjukkal, bábozással, dramatizálással, a saját élményeiket játsszák el.

5.2. Verselés, mesélés

Tapasztalataink szerint gyermekeink kevés vers és meseismerettel rendelkeznek óvodai életük kezdetén.

Meseanyagunk az élménynyújtás mellett a valós életre nevel, valamint fejleszti gyermekeink erkölcsi, etikai fejlődését, esztétikai érzékét, szókincsét, igazságérzetét.

CÉL:

- A gyermek saját vers- és mesealkotása, amely mozgással vagy ábrázolással történő kísérése, váljon az önkifejeződés eszközévé.

- Szívesen vegyenek részt mese-vershallgatásban, örömmel kapcsolódjanak be, ismételgessék ezeket.

- Érezzék és élvezzék a mondókában rejlő ritmikus mozgás örömét.

FELADAT:

 Ösztönözzük a szülőket arra, hogy otthon is élőszóban meséljenek a gyermekeknek.

 Elérhető helyen legyenek képes és mesekönyveik.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 31

 Élményeiket játékkal és rajzzal otthon is kifejezhessék.

 Alakítsa ki a mese és versmondás helyét.

 A népi, a klasszikus és kortárs irodalmi műveknek egyaránt biztosítson helyet.

 A mese és versanyag kiválasztásánál vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, a magyar gyermekköltészetet és a népi, dajkai hagyományokat.

 Használja a népmesére jellemző kifejezéseket.

 Segítse elő, hogy eszközök segítségével eljátszhassák kedvenc meséiket.

 Adjon lehetőséget az önálló vers- és mesemondáshoz.

SIKERKRITÉRIUM:

-Figyelmesen, csendben végighallgatják a mesét.

-A folytatásos mesék szálait tudják követni.

-A mesében elhangzottakról beszélgetnek.

-A mesekönyvek képeit nézegetik.

-A betűk iránt érdeklődnek.

-A könyvek között eligazodnak, vigyáznak a könyvekre.

-A könyvekben képek alapján megtalálják legkedvesebb meséiket, verseiket.

-A gyermek befogadóból előadóvá válik.

5.3 . Ének-zene, énekes játék, gyermektánc

Az óvónő énekelgetése a napi tevékenységekhez kapcsolódva színesíti, gazdagítja azokat.

A zenehallgatási célú éneklés viszont a meséhez hasonlóan csendet kíván – alkalma lehet az összeülés vagy a pihenés -, hogy hangulatot teremthessen, érzelmeket kelthessen. Anyagát elsődlegesen a magyar népdalkincsből merítjük.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 32

Gépi zenét csak ritkán használunk – feltétele, hogy igényes, művészi értékű legyen.

A dalok válogatásának szempontjai:

 a gyermekek által tisztán énekelhető hangterjedelem

 a játékszabályok áttekinthetősége

 a térformák és a mozgásanyag változatossága

 aktuális érzelmi állapot

CÉL:

A mindennapi éneklés, ölbeli játékok, népi gyermekdalok, a zenélés, a tánc örömet nyújtsanak a gyermekeknek.

-Szerezzenek az óvodai dalos játékok zenehallgatás alkalmával zenei élményeket.

-Ismerjenek, hallgassanak magyar népdalokat.

-Alakuljon zenei kultúrájuk, fejlődjön mozgástevékenységük egyszerű táncmozdulatok gyakorlásával.

-Biztosítsuk a gyermekek ének-zenei kultúrájának megalapozását

FELADATOK:

-Az óvodában is játszható énekes népszokások válogatása: szüreti mulatság, pásztorjáték, farsang, pünkösdölő, lakodalmas.

- Teremtsen lehetőséget és alkalmat a nap bármely szakában az örömteli énekelgetésre, mondókázásra.

- Fejlessze a gyermekek ritmusérzékét, zenei hallását, mozgását, zenei kreativitását.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 33

-Vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi gyermekek hovatartozását az anyag kiválasztásánál.

- Vegye figyelembe az egyéni képességeket.

- Ápolja a zenei hagyományokat.

-Énekeljen, furulyázzon sokat a gyermekek közt az óvónő.

SIKERKRITÉRIUM:

-A természetes járásnak megfelelő tempóban mozognak.

-Felismerik a magas és mély éneklés közötti különbségeket.

-Tudnak halkan, hangosan énekelni, tapsolni.

-Felismerik a dallamokat dúdolásról, hangszerről, kezdő és belső motívumokról.

-Tudnak dalokat hallható jelre hangosan és magukban énekelni, rövidebb - hosszabb egységeket elbújtatni.

-Megkülönböztetik a hangszínek finomabb eltéréseit zörejen, beszéden.

-Különbséget tesznek az egyenletes lüktetés és a dal ritmusa között.

-Szöveges ritmus motívumokat visszatapsolnak csoportosan és egyénileg is.

-Az egyszerű táncos mozgásokat utánozzák.

-Ütőhangszereket is használnak: lüktetést, ritmust, motívumhangsúlyt kiemelnek.

-Kitalálnak a dalokhoz játékos mozdulatokat.

-A zenehallgatási anyagot figyelmesen hallgatják, átélik a megismerés örömét.

5.4. Rajzolás, mintázás, festés, kézimunka

Gyermekeink eltérő készségszinttel érkeznek óvodánkba, s eltérő a viszonyuk, ismeretük a vizuális tevékenységek tekintetében: gyurmázás, rajzolás, agyagozás, festés, tépés, hajtogatás, konstruálás, kézimunka, varrás, szövés, fonás, batikolás,

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 34

vágás, ragasztás, barkácsolás. Ezek a vizuális tevékenységek a gyermekek számára örömforrást jelentenek, amelyre mint motivációs bázisra építünk. Számunkra ez a tevékenységöröm a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.

A szülők igénye is gyermekeik személyiségének fejlesztése, - mely a vizuális tevékenységek által is történhet. A művészeti tevékenységek motiváló feladatok megvalósításával segítik a gyermekek személyiségének fejlődését / zene, mozgás, ábrázolás, mese - vers, báb /.

A fejlesztés az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segíti a képi - plasztikai kifejezőképesség, a komponáló, a térben való tájékozódó és rendező képességek alakulását, a fantáziavilág gazdagodását.

Gyermekeink számára megszokott és elérhető helyen állnak rendelkezésre vizuális anyagok és eszközök, amivel fantáziájuknak megfelelően dolgozhatnak, alkothatnak. Figyelembe vesszük az évszakok változásait, a természet szépségeit, óvodánk környezetének sajátosságait, a kialakult hagyományokat. A hagyományos vizuális eszközök mellett előtérbe kerülnek a természetes anyagok is, mint: fa, termések, üveg, textil, fonal, bőr stb. A csoportszobákban kis sarkokat biztosítunk, ahol ezek a vizuális és barkács eszközök megtalálhatók, ezek által biztosítjuk, hogy gyermekeink kipróbálhassák képességeiket. Az udvaron is kihasználjuk az évszakok adta lehetőségeket / hóemberépítés, hógolyózás, sarazás, homokvárépítés, aszfaltrajzolás, homokba rajzolás /. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. E mellett lehetővé tesszük a hagyományos eszközök és technikák használatát is, ezzel motiválva a kiegészítő eszközök készítését játéktevékenységekhez, dramatizáláshoz és egyéb tevékenységekhez.

Az óvodába lépéskor általában gyermekeink még nem ismerik az ott alkalmazott eszközöket, és azok használatát. Ezért fokozatosan ismertetjük meg velük az alábbi anyagokat: agyag, festék, ecset, rajzeszközök, olló, fonalak, ragasztó, kréta, tű, stb. A felsorolt anyagokkal kapcsolatos technikai alapelemek és eljárások elsajátítása fokozatosan történik az egyszerűbbtől a bonyolultabb műveletek felé, figyelembe véve gyermekeink képességeit, a higiéniai szokásokat és az esetleges veszélyforrásokat / tű, kés, olló, stb. /.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 35

A heti rend és napirend viszonylatában a vizuális tevékenységek lehetősége a hét minden napján, egész nap rendelkezésre áll. A művészeti tevékenységekbe ágyazott, tervezett vizuális fejlesztés heti egy alkalommal nyújt lehetőséget folyamatossággal és rendszerességgel.

CÉL:

 Alkossanak örömmel, formálódjon képzeletük, élmény-és fantázia világuk, ismerkedjenek változatos ábrázolási technikákkal és különböző anyagokkal. /nyomat, karc, kollázs, szövés-fonás, agyagozás/

 Erősödjön a szép iránti igényük.

FELADAT:

 Biztosítson megfelelő esztétikus környezetet.

 Önkifejezés lehetőségének megteremtése.

 Folyamatosan törekedjen az ábrázolással kapcsolatos szokások kialakítására.

 Ismertesse meg őket a különböző anyagokkal, eszközökkel, technikákkal.

 Biztosítsa élményeik, fantáziájuk, és megfigyeléseik sokféle lehetőségét.

 Törekedjen a természetes, jó minőségű anyagok használatára. (csuhé, szalma, kavics, homok, termések, levelek...).

 Segítse elő, hogy a szülők otthon is adjanak lehetőséget az ábrázolásra.

SIKERKRITÉRIUM:

 Bátrabbak, ötletesebbek az építésben, a tér alakításban.

 Képesek a tárgyak térbeli kiterjedésének felismerésére.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 36

 Szívesen használják kedvenc színeiket.

 Formaábrázolásuk változatos.

 Emberábrázolásaikban megjelennek a részformák /haj, ruha/.

 Tudnak formákat mintázni elképzelésük alapján és megfigyelés után.

 Önállóan alkalmazzák az egyes technikákat /hajtogatás, vágás, ragasztás, varrás, összeszerelés… stb./.

 Önállóan díszítenek tárgyakat, szívesen készítenek egymásnak ajándékokat.

5.5. A mozgás

Mozgás, mindennapos testnevelés:

A sokoldalú mozgás egész óvodai életünket átszövi. Mozgásfejlesztő eszközeink spontán használata egész nap folyamán biztosított gyermekeink számára. Mindennapos testneveléssel és irányított udvari szabályjátékokkal egészítjük ki az egész napos szabad mozgást.

Nagy gondot fordítunk arra, hogy gyermekeink mozgástevékenysége jó hangulatú legyen, hogy a gyermekek természetes mozgáskedvének kellő teret és időt biztosítsunk. Mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítására törekedtünk az udvaron és az óvodaépületen belül egyaránt.

A gyermek egészséges életmódra neveléséhez elengedhetetlen a levegőn való tartózkodás. Különösen érvényes ez a mozgásos játékra és a szabad mozgásra. Napirendben rögzítettük a levegőn való tartózkodás idejét, ekkor a gyermekek irányított, illetve spontán mozgástevékenységet végeznek.

Gondot fordítunk a csoportszoba megfelelő szellőztetésére is, különös tekintettel a játék és a pihenés idejére is.

A mindennapi testnevelés tudatos, tervszerű alkalmazása elősegíti a gyermek testi képességeinek, mozgásának fejlődését, kedvező hatással van az idegrendszerre, a légző- és keringési szervekre, fokozza a gyermek jó közérzetét.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 37

Megfelelő gyakorlatokkal a helyes testtartás kialakítását és a testtartási hibák megelőzését is szolgálja, hozzájárul a gyermekek egészségéhez. Megalapozza azt az igényt, hogy minden nap, rendszeresen mozogni jó és szükséges.

A gyermekeknek minden nap lehetőséget biztosítunk 10-15 perces szervezett mozgásban való részvételre. Időpontját az óvónő szabadon választja meg a rugalmas napirend keretei között.

Lehetőleg a szabad levegőn, az udvaron végezzük a játékos mozgást, ügyelve arra is, hogy a gyerekek öltözéke megfelelő legyen erre a célra.

A mindennapi testnevelés középpontjában a sok mozgással járó játék áll. A mindennapos szervezett mozgás tartalma:

 futó játékok

 szerepes fogó játékok

 játékos utánzó gyakorlatok

 ugró-, szökdelő játékok

 szabályjátékok

A mozgásos játék kiválasztásának szempontja mindig az a hatás, amit el szeretnénk érni a játék során. A mozgásos játékok fejlesztik:

 szabálytudatot

 téri tájékozódást

 testsémát, jobb és baloldaliságot

 figyelmet

 gyorsaságot

 állóképességet

 egyensúlyérzéket

 tempóérzéket

 erőnlétet

 alkalmazkodóképességet

 kreatív gondolkodást.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 38

Fontos feladatunknak tartjuk, hogy a mindennapi testnevelés járuljon hozzá a mozgás megszerettetéséhez. Ehhez az szükséges, hogy az óvónő élénk, vidám hangulatot teremtsen és maga is örömét lelje a közös játékban.

CÉL:  Váljon igényükké a rendszeres egészségfejlesztő testmozgás.  Fejlődjenek pszicho-motoros készségeik és képességeik, finommotoros mozgáskészségeik, koordinációjuk.  Fejődjenek kondicionális képességeik (erő, állóképesség).  Érjen el önmagukhoz és korosztályukhoz mért fejlettségi szintet testi képességeik, mozgáskultúrájuk, mozgásharmóniájuk.

 Harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy- és kismozgások kialakítása.

 A mozgás megszerettetése.

FELADAT:

-Örömmel vegyenek részt mozgásos tevékenységben, fejlődjenek különböző akarati tulajdonságaik: bátorság, kitartás, önfegyelem, alkalmazkodóképesség, erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés.

-A mozgásigény kielégítése.

-Derűs légkör, a jó hangulat biztosítása, a jó levegőjű, tiszta környezet kialakítása.

-Az óvodai nevelés minden napján biztosítani kell a játékos mozgást.

- A megfelelő hely és eszköz biztosítása.

- Minél több időt töltsünk a szabadban, a foglalkozások zömét is ott tartsuk.

- Megfelelő számban álljanak az eszközök a gyermekek rendelkezésére, és könnyen

elérhetőek legyenek.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 39

- Minden nap adjon lehetőséget arra, hogy több órán át a szabad levegőn mozogjanak.

- A különböző és eltérő fejlettségű gyermekek megfelelő szintű irányítást kapjanak.

- Adjon ötleteket, irányítsa a gyermekek figyelmét a szabadban és a csoportszobában is a legoptimálisabb terhelést biztosító napi mozgáshoz.

- Használja ki tudatosan a különböző fejlettségű gyermekek együttmozgásának pozitív

hatásait.

-Minden nap biztosítson lehetőséget az egyéni szükségletekre építve a mozgásra.

-Lábboltozat erősítő, tartásjavító gyakorlatokhoz az eszközök biztosítása /tüsi-labda/.

SIKERKRITÉRIUM:

-Mozgástapasztalataik az egyensúlyozásban és ugrásban növekednek.

-Egyéni, csoportos, sor és váltóversenyt játszanak a szabályok pontos betartásával.

-Megértik az egyszerű vezényszavakat.

-Ütemesen járnak.

-Tetszés szerinti akadályt átugranak.

-Kislabdát hajítanak távolba, labdát vezetnek helyben.

-Állórajtból 20-30 m-t futnak.

-Különböző méretű labdákat használnak.

-Egész nap örömmel mozognak.

5.6. A külső világ tevékeny megismerése

CÉL:

 A gyermek tudatos, környezetvédő magatartásra nevelése.

 A gyerekekkel megismertetni a környezetszennyezés romboló, pusztító hatásait.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 40

 A gyermek figyelmét felhívni a természet szépségeire, mert ha megismerte, megszerette, akkor vigyázni is fog arra.

FELADAT:

- Nyújtsunk olyan élményeket, tapasztalatokat, hogy a felnövekvő nemzedék más szemlélettel viszonyuljon a természeti és társadalmi környezethez.

- Teremtsen olyan feltételeket, amelyek lehetővé teszik, minél több tapasztalat megszerzését./a környezet értékeinek felfedezése séták, kirándulások alkalmával./

- A közvetlen környezet megismerése, állatok, növények, virágok, fák, szülőföld, ott élő emberek, hazai táj, a helyi hagyományok, családi és tárgyi kultúra.

- A tapasztalatszerzéshez a foglalkozásokat a szabadban, a természetben illetve a témához illő környezetben szervezze. Pl.: régi paraszti élet szerszámai, eszközei. /Helytörténeti Múzeum, Könyvtár/

- A környezet szeretetére neveljen.

- A természeti, az élősarok tükrözze az évszakok változásait.

- Neveljen az emberek munkájának megbecsülésére.

- Az élőlények tiszteletére is hívja fel a figyelmet.

- Beszéljen az élettelen természeti értékek megóvásáról.

- Ismertesse meg egyszerűen a környezetvédelmi alapismereteket.

-Alakítson ki helyes szokásokat, magatartásformákat a természethez való viszonyuláshoz.

- Segítse a szülőket, hogy felismerjék a gyermekek környezet iránti érdeklődésének fontosságát.

- Építsen a gyermekek természetes kíváncsiságára.

- Segítse az érdeklődés felkeltését.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 41

- Biztosítson olyan eszközöket, amelyek lehetővé teszik a matematikai tartalmú tapasztalatok megszerzését.

- A matematikai képességek fejlesztését játékosan valósítsa meg.

- Fejlessze egyéni problémalátásukat, összehangolva a csoport fejlesztésével.

- Kötetlen kezdeményezésekben támaszkodjon a gyermekek ötleteire, élményeire.

-Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését.

-Beszédhelyzetekben az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszédet alkalmazzák.

SIKERKRITÉRIUMOK:

-Ismerik lakásuk címét, szüleik foglalkozásait.

-Ismerik a közlekedési eszközöket, függetlenül attól, hogy környezetükben előfordulnak-e.

-Felismerik és megnevezik a színárnyalatokat, világos és sötét változatait.

-Felismerik a napszakokat.

-Tisztában vannak az évszakok jellegzetes tulajdonságaival.

-Ismerik a növény szót.

-Tudják, hogy a növények, és az időjárás között összefüggés van.

-Önállóan gyakorolják a növénygondozás legegyszerűbb műveleteit.

-Az általuk ismert állatokat csoportosítják többféle szempont szerint.

-Közvetlen és tágabb környezetükben lévő állatokról legyenek ismereteik.

-Néhány egyszerű tárgyat, képet tudnak szétválogatni, sorba rendezni.

-Megnevezik tulajdonságaikat.

-Kialakul a számlálás módja, kb. 6-ig, megismerik a számok nevét.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 42

-Adott irányt mozgással követni tudnak.

-Óvodáskor végére: képesek jól ismert tulajdonságok alapján válogatás folytatására, sorba rendezés végzésére, kiegészítésére.

-Tárgyakat meg tudnak számlálni 10-ig biztosan.

-Tudnak képezni bontással többet, kevesebbet, ugyanannyit.

-Geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat megneveznek, szétválogatnak.

-Hosszúság jellegű mennyiségeket össze tudnak mérni.

-A térben való tájékozódásban a jobbra-balra irányokat megnevezik és megkülönböztetik,

-A névutókat a beszédben helyesen alkalmazzák

-Elemi, számolási ismeretekkel rendelkeznek.

5.7. A munka jellegű tevékenységek

A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő, tevékenységekben történő tanulással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munkajellegű tevékenység. A munka óvodás gyermekeink számára játékos jellegű, gyakran nem is választható szét az örömmel és szívesen végzett aktív játékos tevékenység.

Óvodánkban a gyermekek különböző képességekkel érkeznek, így már a kezdetek ideje alatt igen eltérő fejlettségi szinteket figyelhetünk meg az önkiszolgálás terén.

A gyermekeknek lehetőséget adunk bármilyen őket érdeklő munkavégzésre, még akkor is, ha képességeik és vágyaik nincsenek összhangban. Olyan feladatokat biztosítunk, melyeket a gyermek önállóan vagy kis segítséggel, örömmel végezhet.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 43

Óvodánk dolgozói figyelnek arra, hogy – partnerként - munkavégzésük modell értékű legyen a gyermekek számára, s hogy együttműködés jellemezze kapcsolatukat a folyamatban. A munkavégzés egyre önállóbbá válik, így ez a gyermekek egyre magasabb fokú együttműködését igényli. Eközben természetes módon alakul a gyermekek szociális magatartása, társas kapcsolata, megélik a közösségért való tevékenykedés örömét is.

A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, tervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos, konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő pozitív értékelést igényel.

A mi óvodásaink kertes családi házakban élnek, ahol mód nyílik különböző munkatevékenységekre - például kerti munka, állatgondozás, stb. A szülői igények - melyek magukban foglalják az életre, a társadalmi gyakorlatra való felkészítést - összhangban állnak óvodánk célkitűzéseivel. E céljaink megvalósítása érdekében építünk a gyermekek nyitottságára, megismerési vágyára, aktivitására és önkéntességére, mégpedig úgy, hogy mindezek pozitív élmények átélésének forrásai lehessenek, mert ebben az esetben a gyermekek motiváltan fogják végezni a munkatevékenységeket.

A közösen elvégzett munkákban gyermekeink közvetlenül megélik a munka hasznosságát, értelmét.

Az eredményt hozó, szükségleteket kielégítő feladatokkal értelmi, erkölcsi, esztétikai értéket is közvetítünk a gyermek felé. A gyermekek munka jellegű tevékenysége a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája.

A kialakítandó szokás- és szabályrendszer felállítása nevelési programunk elveihez igazodóan pedagógusaink konszenzusán múlik, óvodapedagógusaink saját kompetenciájába tartozik. Ennek kialakításában a következőket tartjuk szem előtt: fokozatosság, következetesség, tervszerűség, rugalmasság, differenciálás, rendszeresség, folyamatosság és kreativitás.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 44

Munkajellegű tevékenységek óvodáinkban:

a) önkiszolgáló munka

- saját személyével kapcsolatos munkák

- feltételeket teremtő munkák

b) megbízatások (alkalomszerű)

- eszközök javítása, tisztántartása

- növények gondozása, gyűjtőmunkák

c) szükségleteket kielégítő munkák

- befőzés, betakarítás, kertészkedés, növény-, állatgondozás

- ünnepeket előkészítő munkák

- kézművesség

d) asztalfelelősi munka

- társak érdekében végzett tevékenységek.

CÉL:

 Tapasztalatszerzés a gyermekeket körülvevő világról, a munkavégzéshez szükséges attitűdök alakítása (kitartás, önállóság, felelősség és céltudatosság).

 Speciális ismeretszerzés a társadalmi környezetről.

 A munkavégzéshez szükséges készségek, képességek, kompetenciák alakítása.

 A gyerekek szerezzenek cselekvő tapasztalatokat a tényleges munkavégzésről, amelyek játékos jellegűek.

 Saját személyükkel kapcsolatos feladatokat önállóan végezzenek.

 Örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység legyen.

FELADAT:

 A gyermekek munkatevékenységgel kapcsolatos készségeinek, képességeinek fejlesztése, a munka, mint érték megbecsülésére nevelés.

 Elősegíteni a gyermek kitartásának, felelősségérzetének, kötelességtudatának, önértékelésének, közösségi érzésének fejlődését a munkatevékenység által.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 45

 A gyermekek a különböző tevékenységi formák által tanuljanak meg önállóan dönteni és egymás között a feladatokat megosztani.

 Megfelelő számú eszköz biztosítása.

 Az eszköztárolás biztonságos megoldása.

 Az eszköztár folyamatos bővítése, karbantartása.

 Példamutató, együttműködő magatartás, és a gyermek személyiségéhez igazodó folyamatos, pozitív értékelés.

 Biztosítsa az önálló képesség szerinti munkavégzés lehetőségét.

 Tanítsa meg a munkavégzés sorrendjét, menetét, mert a nem felcserélhetők.

 Alakítsa ki a gyermekekben a munkához való pozitív viszonyt, hogy szívesen és önként vállalják azt.

 Biztosítsa az állandóságot és a folyamatosságot.

 Erősítse és fejlessze a gyermekekben a munka sajátos, játéktól eltérő vonásait.

 Folyamatosan biztosítsa, bővítse a munkatevékenységhez szükséges eszközöket.

 Teremtsen olyan helyet az eszközöknek, amikor a gyermekek bármikor elérhetik, használhatják.

 Teremtsen olyan feltételeket, hogy a gyermekekben kialakuljon az igény az esztétikus, tiszta, rendezett külső és belső környezet iránt.

 Érjük el, hogy beszélgessenek a szülők a gyermekekkel saját munkájukról.

 Biztosítsanak otthon is koruknak megfelelő munkalehetőséget.

 Szoktassák otthon is a saját személyükkel kapcsolatos teendők elvégzésére.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 46

SIKERKRITÉRIUM:

 Megbízatások önálló végezése.

 A gyermek képes a saját személyével kapcsolatos feladatok ellátására.

 Szívesen vállal feladatokat a közösség érdekében is.

 Nem csak részt vesz, hanem ötletet ad, kezdeményez, gondoskodik, ápol, gyűjt, ültet, stb.

 A problémákat meglátja, és önállóan megoldást keres.

 Együttműködésre és eredményre törekszik.

 Kitartásra és önkorrekcióra való képességgel rendelkezik.

 Önállóan megterítik az asztalt, ügyelve az étkezéshez szükséges eszközök esztétikus elrendezésére.

 Részt vesznek a csoportszoba alkalomszerű átrendezésében, díszítésében.

 Vigyáznak a terem és az udvar rendjére, környezetükre.

 Részt vesznek a virágoskert ápolásában, a természetsarok évszaknak megfelelő átrendezésében.

 Önként, örömmel elvégzik a mindennapokban adódó feladatokat.

 Közreműködnek a falevelek összegereblyézésében az udvaron.

5. 8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás

Az óvónő szerepe, feladatai a gyermeki tevékenységekben

 Együtt él, együtt rezdül a gyermekekkel. Mindig megszólítható, segítő társ, de tapasztalhatóan valami olyasmit is tud, amiért érdemes ráfigyelni, a közelében lenni.

 Szerepe szerint inkább karmesteri és kitaláló „művészember”, mint tanító, megtaláló „tudós” a kicsik között.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 47

 Cselekvési alternatívákat kínál – elősegítendő a gyermekek személyiségének, egyéni képességeinek sokoldalú kibontakoztatását – amelyekből a gyermek szabadon választhat a benne lévő motívumok alapján.

 Mesterségbeli tudása, tapasztalatai birtokában szabadon szervezi, szabályozza a nevelés folyamatát; engedi a gyermek szabadságának kibontakozását, örökíti át kulturális hagyományaink alapjait.

 A gyermekbe vetett feltétel nélküli bizalom, gyermekközpontú nevelői attitűd jellemzi. Alkalmazkodik az eltérő képességekhez, viselkedésekhez.

Nevelői eszköztárában fontos szerepet kap a humor.

 Felszabadultan, magától értetődő természetességgel használja a mozgás – kép – beszéd jelrendszerét; szakmailag, emberileg hiteles.

Gondoskodik a gyermekek egészségének, testi épségének megóvásáról. Figyel a gyermekek gondozására, gondozottságára – a dajkákkal együttműködve.

Óvodánk életének minden területén folyamatosan jelen van, a tevékenységben megvalósuló tanulás, spontán vagy irányított formában, amely a teljes személyiség fejlődését fejlesztését támogatja.

A tevékenységekben történő tanulás feltétele: a gyermek érdeklődésének felkeltése, motiváltság, a gyermek cselekvő aktivitása, valamint az, hogy a tapasztalatszerzés lehetőségét biztosítsuk. A több érzékszervet igénybe vevő tapasztalásban és sokoldalú cselekedtetésben gyermekeink önként, örömmel vegyenek részt.

A tevékenységekben történő tanulás formái:

- utánzásos, minta - és modellkövetéses magatartás - és viselkedés

/ szokások kialakítása /

- spontán játékos tapasztalatszerzés

- a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés

- általunk irányított megfigyelések, felfedezés, tapasztalatszerzés, gyakorlati probléma - és feladatmegoldás

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 48

- óvodapedagógusaink által kezdeményezett tevékenységekben megvalósuló tanulás

- cselekvéses tanulás.

Minél több tevékenység, tárgy és jelenség megfigyelése természetes környezetben, a szabadban történjék, ahol gyermekeink személyes tapasztalatszerzéshez juthatnak, megismerhetik a felfedezés, kutatás örömét, rácsodálkozhatnak a természet szépségeire, illetve védelmére is nevel.

Biztosítjuk gyermekeink igényéhez, egyéniségéhez, teherbíró képességéhez igazodó tevékenységi kereteket és formákat, figyelembe véve gyermekeink kíváncsiságát, tudásvágyát, játékosságát.

A gyermekeinkben kialakított értékek folyamatos megerősítést igényelnek az óvodapedagógusok által, mely megerősítő tevékenyég gyermekeink személyiségének fejlődését pozitívan befolyásolja. Az óvodapedagógus a tevékenységekben történő tanulás irányítása során személyre szabott pozitív egyéni, fejlesztő értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.

Óvodapedagógusaink felkészültsége lehetőséget nyújt a gyermekek differenciált fejlesztésére, fejlődésének elősegítésére és a tehetséggondozásra.

CÉL:

 az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése,  a kompetenciát növelő stratégia, attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése.

 Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire.

 A gyermek képességeinek fejlesztése.

 A gyermekek játék közben közvetlen cselekvő tapasztalatszerzés útján játékosan tanuljanak

FELADAT:

 Gyermekeink önállóságának, figyelmének, kitartásának, aktivitásának, pontosságának, feladattudatának valamint értelmi képességeinek fejlesztése a

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 49

pszichikus funkciók figyelembe vételével / érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, fegyelem, gondolkodás, képzelet, kreativitás/.

 Az óvodáskori tevékenységekben történő tanulás motiváltsága hatással van az iskolai tanulás örömteliségére.

 Az egyéni fejlődési, érési ütem figyelembe vétele a tevékenység felkínálása során.

 A gyermek cselekvési vágyára építve biztosítsa a sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségét, a gyermek kreativitásának erősítését.

 Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás), kreativitásának erősítése.

 Biztosítsa a gyermekek megismerési vágyának, kíváncsiságának kielégítését.

 Személyre szabottan pozitív értékeléssel segíteni a gyermek személyiségének kibontakoztatását.

 Biztosítson a gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységet.

 Olyan tanulást segítő környezet biztosítása, ahol a gyermek felfedez, feltár, kiderít, megtapasztal.

 Részképesség lemaradás, illetve egyéb potenciális tanulási zavar időben történő kiszűrése. Jelezzük a megfelelő szakember felé.

SIKERKRITÉRIUM:

 A társakkal való együttjátszás képessége.

 Egymás játéktevékenységének tiszteletben tartása.

 Alá - fölérendeltségi viszonyok önkéntes kialakításának és elfogadásának képessége.

 Alkalmazkodás a játék szabályaihoz.

 Játékhelyzetek önálló teremtése, tervezése, szereposztása, szabály felállítása.

 Önálló, egyéni ötlet alapján való konstruálás.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 50

 Kitartó, elmélyült játéktevékenység.

 Játékfajták összekötése.

 Kiegészítő eszközök készítése.

 Érdeklődnek a különféle játékos tapasztalatszerzések iránt.

 Olyan feladattudattal, önállósággal rendelkeznek, amely képessé teszi az alap kultúrtechnikák elsajátítása.

5. 9. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

A gyermekek személyiségfejlődési jellemzőit figyelembe véve sokoldalú tapasztalatszerzésen keresztül segítjük elő, hogy az óvodáskor végére képessé váljon az iskolába lépésre.

- A testileg egészségesen fejlődő gyermek hat éves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségleteik kielégítését szándékosan irányítani képes.

- A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a testi észlelés fejlettségének a vizuális és az akusztikus differenciának, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgás fejlettségének, a testséma kialakulásának.)

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél:

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 51

- az önkénytelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés,

-megjelenik a tanulás alapját képző szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása-átvitele,

a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi- fogalmi gondolkodás kialakulóban van,

Az egészségesen fejlődő gyermek:

- Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél, gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kiejteni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések is lehetségesek), végig tudja hallgatni, és megérti mások beszédjét.

- Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről, tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat, ismeri, és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait, ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét, felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek, elemi mennyiségi ismeretei vannak.

- Az óvodáskor végére a gyerekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 52

elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermek társaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi.

A szociálisan érett gyermek:

egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásában, a feladatok eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg, kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

CÉL:

Megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezése az egyéni szükségletek figyelembe vételével.

6. 1. Személyi feltételek

Jelenleg a személyi ellátottságunk és képesítésünk megfelelő. Mindkét óvodánkban felsőfokú végzettségű óvodapedagógusok és szakképzett dajka van. A Pedagógiai Intézet által felkínált továbbképzési lehetőségeket és szolgáltatásokat igénybe vettük.

Ilyen óvónők szeretnénk továbbra is maradni: mosolygós, vidám, kedves, türelmes, következetes és a gyermekekkel játszani tudó. Az óvodában dolgozó dajkák segítenek bennünket, magukénak érzik a nevelési programunkat.

Biztosítani tudjuk óvodánkban a logopédus /utazó/, védőnő segítő munkáját.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 53

6. 2. Tárgyi feltételek

Óvodáink eszközellátásához a fenntartó biztosítja a kívánt összeget.

Az óvodák üzemeltetése, fenntartása, valamint az alapellátás biztosítására a fenntartó részéről elfogadott. Az óvodák működéséhez az Alapítványunk nyújt anyagi segítséget.

6.3. Szervezet és időkeret

a) Nevelés és tanulás tervezésének elvei

b) Az óvodai élet megszervezése

c) Időkeretek

d) Az óvodai dokumentumok kapcsolata

a) Nevelés és tanulás tervezésének elvei

A tervezés tudatos és átgondolt folyamat, melynek során számításba kell vennünk azt, hogy a gyermekek személyiségének fejlődési üteme eltérő lehet, sőt a fejlődés dinamikája egy - egy gyermek esetében is eltérő. Fejlődésük nyomon követését a különböző kötelező dokumentumok szolgálják.

Szükséges a gyermekek előzetes és folyamatos megismerése, mérése, mert egyéni képességfejlesztő munkánk alapja a részképességek szintjének ismerete.

Az óvodapedagógus által tervezett, elképzelt fejlesztést folyamatosan kiegészítjük a gyermekektől származó spontán ötletekkel.

A nevelés, tanulási folyamat tervezésénél egyik fő szempontunk az, hogy kevesebbet, de azt alaposabban, többoldalú tapasztalatszerzés és tevékenykedtetés által.

Napi óvodai életünkben a nevelés, a tevékenységekben történő tanulási folyamat egységet alkot, így a tanulási tevékenység formák rendszere is beépül a nevelési

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 54

folyamat egészébe. A spontán ötletek és tapasztalatok utólag kerülnek rögzítésre. A tervezés két részből tevődik össze: az óvodapedagógus által és az óvodánk pedagógiai programjának célmeghatározásából és feladataiból előre megtervezett rész és az előre nem tervezett gyermeki ötletek és javaslatok része. A célrendszerből levezetett feladatsor lesz tervező munkánk alapvető iránya.

A fejlesztést féléves időtartamokra / szeptembertől - januárig; februártól - májusig / gondoljuk át, ám konkrétan két hetes periódusokat tervezünk előre a napló nevelési és tanulási rovatában. A nyári udvari élet tevékenységtartalmának tervezését is folyamatosan a csoportnapló rovatában rögzítjük ( június – augusztus ).

A két hetes terv elkészítése egyben magába foglalja a tervezett fejlesztést oly módon, hogy először magát a tevékenységet gondoljuk át és tervezzük meg az egyénre szabott fejlesztés tükrében.

A fejlesztés tartalmi elemei - egymást áthatva érvényesülnek – a következők:

- Játék és tanulási tevékenység

- Társas, közösségi tevékenység

- Munkatevékenység

Egy - egy tevékenység nem is különíthető el a nevelés egészén belül.

b) Az óvodai élet megszervezése

Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő tevékenységi formák mindegyikét óvodapedagógus irányítja. A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket, amelyek a megfelelő időtartamú, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások keretében valósulnak meg.

Napirendünk kialakításakor figyelembe vesszük a szülők igényeit, továbbá a tárgyi feltételek helyi sajátosságait, szem előtt tartva a harmonikus szabad játék kitüntetett szerepét

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 55

A nyitva tartás ideje alatt napirendünk a következő tartalmú:

- Játék

- Étkezés, pihenés

- Öltözködés, tisztálkodás

- Tevékenységekben történő tanulás

A csoport napirendjének elkészítésekor rugalmasan figyelembe vesszük:

- az egyes tevékenységek időigényét

- az aktualitásokat

- a gyermekek igényeit,

- a gyermekek fejlettségi szintjét

A heti rend tevékenység formái:

1. Matematikai tartalmú tevékenységek

2. Természeti – emberi - tárgyi környezet 3. Verselés, mesélés 4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 5. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

6. Mozgás

A heti rend elkészítésének elvei:

- Arra figyelünk, hogy a heti rend a gyermekcsoport életének „észrevétlen”szabályozója legyen.

- Hangsúlyt fektetünk a folyamatosságra és a rendszerességre.

- Figyelembe vesszük az adott csoport fejlettségét, igényeit.

- Elegendő időt biztosítunk a gyermeki tevékenységek, ötletek kipróbálására,

gyakorlására ( beszoktatás ).

- A tanulási tevékenységi formák helye és időkeretei megváltoztathatók az aktualitás időjárás függvényében

c) Időkeretek:

1. A napirend általános időkeretei:

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 56

Csöglei Óvoda:

- Játék 4 óra 40 perc

- Étkezés, pihenés 3 óra

- Öltözködés, tisztálkodási tevékenység 1 óra (maximum)

- Tevékenységekben történő tanulás 35 perc (maximum)

Összesen: 9 óra15perc nyitva tartás / csoport

Egeraljai tagintézmény:

- Játék 4 óra 25 perc

- Étkezés, pihenés 3 óra

- Öltözködés, tisztálkodási tevékenység 1 óra (maximum)

- Tevékenységekben történő tanulás 35 perc (maximum)

Összesen: 9 óra nyitva tartás / csoport

2. A heti rend általános tartalma és maximális időkeretei (szeptember - május) :

Naponta: Szervezett- mozgás, mindennapi mozgás

Mese (pihenés előtt is) Egészséges életmódot erősítő egyéb szervezett tevékenység

A nyári hónapokban ( június – augusztus ):

- A napirend időkeretei és tartalma - fejlesztési célkitűzéseink

megtartásával - az évszak jellegének megfelelő tevékenység alapú és rendszerű.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 57

HETIREND

Kötetlen

Kötött

Kötetlen és kötött

Mese, vers

Mindennapi testnevelés

Testnevelés

Mese, vers

Zenei nevelés

Vizuális nevelés

Külső világ tevékeny megismerésére nevelés

(A környezet megismerése, matematikai tapasztalatok és ismeretek szerzése)

Napirend:

A jó napirendet a folyamatosság és a rugalmasság jellemzi.

Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és heti rendet az óvodapedagógusok alakítják.

Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozás mindegyikét óvodapedagógus irányítja.

A gondozásnak kiemelt szerepe van. A gondozás folyamán is nevel, építi kapcsolatait a gyermekkel az óvónő, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. A gyermekek fejlődésének nyomon követését az alábbi dokumentumok szolgálják: a Helyi Óvodai Pedagógiai Program, Munkaterv, Csoportnapló, Személyiségi lapok.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 58

NAPIREND

Szeptember 1-től május 31-ig

6. 15-8. 30/tagintézmény:07-8.30/

8. 30-9. 30

9. 30-12. 00

12. 00-13. 00

13. 00-14. 30

14. 30-15. 00

15. 00- 15.30/tagintézmény16. 00./

A gyerekek fogadása, érkezése, játék a csoportszobában

Tisztálkodás, önkiszolgálás folyamatos tízórai a játékidő alatt

Játék, egyéb szabadon választott tevékenység

Mindennapi testnevelés

Kötetlen és kötelező foglalkozások, séták, kirándulások

Testápolási teendők, naposi és önkiszolgáló munka, Ebéd, tisztálkodás, fogmosás

Mesehallgatás, alvás, pihenés

Folyamatos ébredés, uzsonna

Játék, egyéb szabadon választott tevékenység a szülők érkezéséig.

NAPIREND /nyári/fenntartói határozat alapján változó

Június 1-től június 30-ig

6. 15-8. 30

A gyerekek fogadása, érkezése, játék.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 59

8. 30-9. 30

9. 30-12. 00

12. 00-13. 00

13. 00-14. 30

14. 30-15. 00

15. 00-16. 00

Tisztálkodás, önkiszolgálás folyamatos tízórai a játékidő alatt

Játék, a csoportszobában és az udvaron

séták, kirándulások

Testápolási teendők, naposi és önkiszolgáló munka. Ebéd, tisztálkodás, fogmosás

Mesehallgatás, alvás, pihenés

Folyamatos ébredés, készülődés az uzsonnához

Játék, egyéb szabadon választott tevékenység a szülők érkezéséig.

Július 1-től július 31-ig

7. 00-8. 30

8. 30-9. 30

9. 30-12. 00

12. 00-13. 00

13. 00-14. 30

14. 30-15. 00

A gyerekek fogadása, érkezése, játék.

Tisztálkodás, önkiszolgálás folyamatos tízórai a játékidő alatt

Játék, a csoportszobában és az udvaron

séták, kirándulások

Testápolási teendők, naposi és önkiszolgáló munka. Ebéd, tisztálkodás, fogmosás

Mesehallgatás, alvás, pihenés

Folyamatos ébredés, készülődés az

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 60

15. 00-16. 00

uzsonnához

Játék, egyéb szabadon választott tevékenység a szülők érkezéséig.

A nyári napirend, a nyári nyitva tartás módosítása a dolgozó szülők igényeit veszi figyelembe, a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

7. Ünnepek és hagyományok

CÉL:

-Önként, szívesen vegyenek részt az óvodai élet szokásai, hagyományai alapján szervezett ünnepeken, ünnepélyeken.

FELADAT:

- A gyermekek életkoruknak megfelelően tevékenykedjenek.

- Térjen el a mindennapi szokásoktól a jeles nap.

- A szülők is közreműködjenek.

- Az ünnepről, és szervezési módjáról közösen döntsenek.

-Teremtsünk hagyományt!

ÜNNEPEINK, HAGYOMÁNYAINK:

Óvodánkban már évek óta kedves szokás, hogy a karácsonyi szünet előtti utolsó napon családiasan ebédelünk. Ünnepi ebéd készül. Ezen a napon a felnőttek a naposok. A gyermekek csillogó szeme, visszafogott viselkedése jelzi az ünnep hangulatát.

A gyermekek születésnapját gyertyagyújtással, köszöntő énekkel ünnepeljük.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 61

A farsangi jelmezbálunkat a szülőkkel közösen szervezzük. A húsvét ünnepét a népszokások felidézése előzi meg. Az anyák napi köszöntőt óvodáinkban tartjuk, ahol minden gyermek mond egy-egy verset az anyukájának – ez bensőséges és szívhez szóló. Az óvodai évzáró ünnepélyek a helyi kultúrházban vannak megtartva. Társadalmi ünnepeinknek sajátos jelleget igyekszünk adni.

Az ünnepek hangulatát fokozzuk, ha hagyományt teremtünk.

8. Gyermekvédelem és esélyegyenlőség

A gyermekvédelmi feladatok óvodánk Pedagógiai Programjának szerves részét képezik.

A gyermekvédelmi feladatokat minden nevelési évben a felmérések, és a jelzések alapján a gyermekvédelmi szempontok figyelembe vételével végzi el az intézmény gyermekvédelmi felelőse. Óvodánk gyermekjóléti alapellátást nyújt. Az alapellátás hozzájárul különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekeink testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez, jólétéhez, a családban történő nevelés elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez, megszüntetéséhez, valamint a gyermek családból történő kiemelésének megelőzéséhez, a társadalmi leszakadás megakadályozásához. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek: aa) sajátos nevelési igényű gyermek fogadását óvodánkban az alapító okirat nem tartalmazza ab) beilleszkedési, tanulás, magatartási nehézéggel küzdő gyermek ac) kiemelten tehetséges gyermek

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 62

Óvodánk gyermekvédelmi programjának célja:

- Gyermekeink védelme.

- A gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és kompenzációja.

A segítő-tevékenységekben az óvodában –ideiglenesen is- alkalmazott pszichológus kulcsszereplő.

- Veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése.

- A gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítése

- Prevenció.

FELADATAINK:

 A gyermekek mindenekfelett álló érdekeinek képviselete.

 Szülők tájékoztatása a gyermeki jogokról és a gyermekek fejlődését biztosító támogatásokról, a támogatáshoz való hozzájutás lehetőségeiről.

 Jelzés a megfelelő szervek, intézmények irányába, egyeztetés a Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekvédelmi koordinátorokkal a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében.

 Segítségnyújtás a családok informálásában.

 Problémák felderítése és rögzítése a nyilvántartásban.

 Környezettanulmány készítése.

 Tanácsadás szülőknek, pedagógusoknak.

 A gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, a hátrányos megkülönböztetés kizárásával.

 Prevenciós tevékenységek az intézményt körülvevő szociális társadalmi környezet

függvényében.

 Gyermekeink védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. A gyermekvédelmi rendszer működtetése minisztériumi, önkormányzati és intézményi feladat.

 Szociális ellátások számbavétele pénzbeli, természetbeni, gyermekjóléti alapellátások, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, óvodáztatási támogatás, stb.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 63

Programunk szervezeti formái:

felmérések, jelzések alapján egyedi segítségnyújtás

tanácsadás

családlátogatás

statisztika vezetése

együttműködés a szülőkkel, szakemberekkel

szemléletformálás.

Gyermekvédelmi felmérések:

a, Óvodánkba járó gyermekek jellemzői gyermekvédelmi szempontból:

- gyermekeink lakókörnyezetének felmérése (családlátogatás)

- óvodások száma

- veszélyeztetett gyermekek száma

- hátrányos helyzetű gyermekek száma (HH)

- halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma (HHH)

- csonka családban élő gyermekek száma

- nevelőszülőknél élő gyermekek száma

- etnikai kisebbséget képviselő gyermekek száma

- beszédhibás gyermekek száma.

b, Gyermekeink családjainak jellemzői gyermekvédelmi szempontból:

- három vagy több gyermekes családok száma

- szülők iskolai végzettsége

- veszélyeztetett családok feltérképezése

- csonka családban élők

- nevelőszülők

- családgondozásban részesülők

c, A veszélyeztetettség mértékének és okainak feltárása

- nevelési hiányosságok

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 64

- italozó szülők

- környezeti okok / rossz lakásviszonyok /

- egészségügyi okok

- anyagi okok

- megromlott családi kapcsolatok

- egyéb okok (családon belüli erőszak, stb.)

Kapcsolattartás egyéb – gyermekvédelmi szempontból fontos - szervekkel

- Gyámhivatal - közvetlen

- Gyámhivatal - nevelőszülők által

- Jegyző

- Szociális Osztály

- Egyéb civil szervezetek, egyházak, alapítványok

- Pedagógiai Szakszolgálat

- Veszprém Megyei Közoktatási Szolgáltató Intézet Gyógypedagógiai Szakértői

Rehabilitációs Szolgáltató Központ

- Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

- Rendőrség, „Ovizsaru-program”

- Ügyészség, Bíróság

Az óvodában a gyermekvédelmi felelős a vezető óvónő.

CÉL:

A gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése, gyermeki és szülői jogainak érvényesítése.

A szociálisan hátrányos helyzetben lévő és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek kiszűrése és felzárkóztatása.

Hátránykompenzálással az esélyegyenlőség biztosítása az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyermekek számára.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 65

FELADAT:

-Biztosítjuk, hogy a 3. életévét betöltve a gyermekek járjanak óvodába. Felmérjük a fejlődés lemaradásának okát, ha kell, külső szakember segítségét kérjük. A gyermeki személyiség és a családi nevelés tiszteletben tartása mellett tanácsokat adunk a szülőknek. Tájékoztatjuk a családokat azokról a lehetőségekről, melyet az óvoda és a fenntartó a helyi községben biztosítani tud. Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Devecser telefonszám: 88-224-081. A szülőnek lehetőséget biztosítunk arra, hogy nem csak az óvodán keresztül, hanem otthonról, személyesen is kérheti az ajkai Nevelési Tanácsadó szolgáltatásait. A vezető óvónő feladata az állandó kapcsolattartás és éves beszámoló a Gyermekjóléti Szolgálat felé.

 Az óvodába járó gyermek szociális monokulturális családi hátterének megismerése. Szükség szerinti családlátogatás.

 A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált nevelése, fejlesztése.

 Rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése.

 Bizalomelvű kapcsolat kiépítése a családokkal.

Az óvodáztatási támogatással kapcsolatos feladatok ellátása.

A szociális hátrányú gyermekek felzárkóztatása

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek, a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység:

A hátrányos helyzetű gyermekek a közösségbe kerülve gátlásokkal küzdenek, szorongók, nehezen kommunikálnak, konfliktushelyzetben többnyire agresszívan

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 66

reagálnak. Nem ismerik saját képességeiket, érzelmeiket, nehezen értelmezik társaik viselkedését, feléjük forduló jelzéseit.

Elsődleges feladatunk felderíteni a gyermek fejlődését veszélyeztető okokat. A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. A gyermek veszélyeztetettségétől függően jelzéssel élünk a gyermekjóléti szolgálat felé.

Pedagógiai eszközökkel törekszünk a káros hatások megelőzésére, illetve ellensúlyozására. Megoldási lehetőségek: nevelési segítség, tanácsadás. A szülők figyelmének felhívása a gyermek fejlődésének sajátosságaira. A gyermek nevelési tanácsadóba irányítása.

A beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermekek szocializációját segítő tevékenységek: játék, drámajáték, azonosulásra épülő játék, kapcsolatteremtő játék, kreatív tevékenységek.

Társas kapcsolatok alakítása, tapasztalatszerzés az egymással törődésről. Páros szituációs játékok.

A közös mozgás öröme, mozgásfejlesztő eszközökkel, óvónő által irányított mozgásos játékokban.

Az énekes játékok a hallás-, és ritmusérzék fejlesztés mellett a különböző érzelmek átéléséhez is segítséget adnak.

Népmeséink nevelő hatású, én-erősítő példát, erkölcsi irányt adnak.

3 – 5 éves korban a hátrányok „felmérése” a napi tevékenységek során történik.

Fontos elvünk, hogy a bármilyen ok miatt társaitól fejlődésben elmaradt gyermek fejlesztése, korrekciója egészséges társaival együtt, egyéni bánásmóddal történjék. A felzárkóztatás fontos eleme az életkorra leginkább jellemző utánzásos tanulás, a társak példája.

A különböző hátrányok kompenzálásának legfőbb eszköze a mozgás, a szenzoros, integrációs mozgásterápia, amely a gyermek belső késztetéseire, motívumaira épít.

Iskolakezdés előtt – a szülők egyetértése esetén – a Nevelési Tanácsadó gyógypedagógusának irányításával csoportos szűrést végzünk, amelyet szükség szerint egyéni vizsgálat követ.

A tapasztalatok, illetve a diagnózis, javaslat alapján - a fenti elv megtartásával - célirányos fejlesztést is végzünk az esetleges részképesség-hiányok pótlására (játékok,

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 67

játékba épített tevékenységek, az AYRES terápia alkalmazásával). A logopédus segítségét a beszédhibák javításában általában a gyermekek 5. életéve után vesszük igénybe – súlyosabb probléma esetén korábban is.

A szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatása, differenciált fejlesztése terén legfőbb célunk, hogy az óvoda nyugodt – érzelemben gazdag - derűs légköre segítse esetleges sérüléseik kompenzálását. Az óvoda valamennyi dolgozója részéről elengedhetetlen a türelmes – elfogadó attitűd, a fokozott törődés, az egyénhez igazított elvárások; amelyek mintául szolgálnak a gyermekek számára. Különösen fontos integrálódásuk (kapcsolatteremtés, beilleszkedés a csoportba, tevékenységekbe) segítése.

Feladatunk olyan társadalmi szervezetekkel, csoportokkal való kapcsolat keresése, amelyek ezt a hátrányt csökkenteni segítenek.

Minden gyermek „ügyes” valamiben. Sokoldalú, önkifejezésre lehetőséget adó tevékenységek által segítjük önbizalmának fokozását, figyelemzavarának feloldását, önkontrolljának, önismeretének erősítését, a folyamatos egyéni motiváció fenntartását. Ezek legfőbb eszköze is a mozgás és a társas közösségi játékok (énekes- és szabályjátékok).

Tehetséggondozás

A tehetség „felmérése” 3-5 éves korban a napi tevékenységek során történik.

A tehetséges gyermekek számára igyekszünk olyan lehetőségeket, tevékenységeket biztosítani, amelyek képességeik kibontakoztatását segítik. (Társas-, és logikai játékok; zenei fejlesztés; nagyobb ügyességet igénylő kézműves technikák – pályázatokon való részvétel stb.).

8. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 68

A gyermek elsősorban a családban nevelődik, az óvoda ezt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését, ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Közvetett partnereink és a kapcsolattartásért felelnek:

- Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat - óvodavezető, gyermekvédelmi felelős,

- Szakmai Szolgáltatók - óvodavezető

- Egészségügyi intézmények - egészségügyi felelős

- Egyéb kapcsolatok – óvodavezető

-„Biztos Kezdet”Gyerekház-Iszkáz

Szülőkkel való kapcsolattartás feladatai :

- szülő - gyermek kapcsolat erősítése a sajátosságok, szokások figyelembe vételével, intervenciós gyakorlat érvényesítése, azaz segítségnyújtás a családhoz illesztett megoldásokkal

- szülők folyamatos, korrekt informálása a gyermek fejlődéséről

- kiállítás szervezése a gyermekek munkáiból

-  nyílt napok  élőbbé tétele, nyitottság fokozása

- Szülői Szervezet részvétele az óvoda munkájában: részvétele nevelési értekezleteken, szülői / véleményezési jog/

- ünnepi előkészületekbe való bevonás

- ismeretterjesztő előadások, pedagógiai és pszichológiai témákból

A szülőkkel való kapcsolattartás és tájékoztatás formái és rendje a) Az intézmény a Nemzeti Köznevelési Törvénynek megfelelően a nevelési év során rendszeresen szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, faliújságon kifüggesztett, az általános munkaidőn túli időpontokban ( szülői értekezletek, fogadóórák ).

Az intézményi „Éves munkatervben” is rögzített időkben – nevelési évenként két

szülői értekezletet tartunk.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 69

A családdal való kapcsolattartás formái:

 napi személyes kapcsolat: aktuális dolgok megbeszélése

 családlátogatás: az óvónő megismeri a gyermek közvetlen környezetét, helyét a családban, tájékozódik a nevelési elvekről, szokásokról

 szülői értekezlet: az óvodát, a csoportot, a gyermeket, a szülőket érintő legfontosabb témákat, feladatokat, programokat, problémákat beszéljük meg. A szülők véleményének a meghallgatása.

 nyílt napok: a szülőknek lehetőséget biztosítunk a napi életbe való betekintésre

 beszoktatás: a szülők és a gyermekek igényeihez igazodva alakítjuk ki

 közös élmények: programok, kirándulások

 fogadó órák: a gyermek fejlődéséről személyes tájékoztatást kaphat a szülő

Az óvoda külső kapcsolata az iskolával:

-régi barátságok, kapcsolatok ápolása, ismerkedés az iskolával, a tanító nénivel

-iskolai rendezvényeken való részvétel /farsang, gyermeknap/

-a tanító néni látogatása

-iskolalátogatás / a volt óvodásokkal, mint 1. osztályosok, találkozunk az iskolában/.

Az óvoda kapcsolata a Szülői Szervezettel:

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 70

Vezetője állandó, folyamatos kapcsolatot tart a vezető óvónővel és a többi szülővel. Ismeri, véleményezi, elfogadja és segíti az óvodai munkánkat.

Az óvoda kapcsolata a fenntartókkal:

Folyamatos, szükségszerű.

Az óvoda kapcsolata a Nevelési Tanácsadóval:

Kérjük az iskolaérettségi vizsgálatokat és a felzárkóztatáshoz szükséges segítséget.

9. SZOLGÁLTATÁSOK KÖRE

Alapszolgáltatás: logopédiai – egészségügyi /védőnő, orvos, fogorvos/.

Hittan.

Önköltséges szolgáltatás nincs.

10. NEMZETI ETNIKAI KISEBBSÉGI ÓVODAI NEVELÉSBEN az óvoda nem vesz részt.

11. AZ INTEGRÁLT NEVELÉSBŐL ADÓDÓ FELADATOK

Az általános nevelési feladatainkban részletesen megtalálhatók.

Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Csögle és Egeralja/tagintézmény/

Csögle, 2013. Szeptember 1. oldal 71

ZÁRADÉKOK

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉS:

Jóváhagyás után, 2013. szeptember 1.-től visszavonásig érvényes. A Pedagógiai Program módosítható. A módosítását kezdeményezheti a nevelőtestület bármely tagja, a fenntartó, a Szülői Szervezet.

NYIVÁNOSSÁGRA HOZATAL FORMÁJA:

Jóváhagyás után a Pedagógiai Program olvasható az óvodáinkban:

Csöglén és Egeralján.

A Csöglei Óvoda és a Csöglei Óvoda Egeraljai tagintézményének Helyi Óvodai Pedagógiai Programját jóváhagyom.

Csögle, 2013. augusztus 24.

…………….………….

Hajmási Dezsőné

intézményvezető

Elérhetőség